balkonparadicsom

Ültessünk balkonparadicsomot az erkélyre!

A paradicsomok között számtalan fajta található, amely alkalmas balkon ládában való termesztésre, ilyen pl. a balkonparadicsom ,a bokros paradicsom, vagy a cseresznye paradicsom.

A normál paradicsomhoz hasonlóan a balkonparadicsom is a napos világos, szélvédett helyeket, de ősszel védjük a túl sok esőtől. Öntözésnél inkább alulról adjunk a növényeknek vizet, és kerüljük a túllocsolást.

Ültetéshez használhatunk cserepet vagy balkonládát, és keverjünk be sima virágföldet komposzttal vagy marhatrágyával így biztosítjuk a növény számára a tápdús talajt.

Ha magról szeretnénk a növényt szaporítani, már március végén, április lején ültessük el a magokat melegágyba, majd májusban ültessük ki a palántákat a szabadba.

A növekedési időszakban tartsuk a földjét állandóan nedvesen és júliusban érdemes még egyszer komposzttal, trágyával megszórni a földjét, vagy öntözzük meg a növényt tápoldattal.

Érdemes kikarózni a balkonparadicsomot , így nem borulnak ki a cserépből.

Az oldalsó hajtásokat törjük ki, így a növény minden erejét a főhajtásra fordítja, és sokkal nagyobbak lesznek a termések.

Rovarirtás otthonunkban növények segítségével.

Mielőtt a vegyszerhez nyúlnánk, ha ellepnek minket a rovarok, próbáljuk ki a természetes rovarirtást néhány növény bevetésével.

Íme, néhány hasznos növény:

Kámfor:A szúnyogok ellen áztassunk kámforba egy szivacsot vagy rongyot, majd akasszuk fel a szobában és hamarosan megszabadulnunk a szúnyogtól.

Cédrusfa:A cédrus hatékony a legyek és a szúnyogok ellen. Bár elég nehéz beszerezni helyezzünk el egy cédrusfából készült bútort otthonunkba, és biztosan elriasztja a legyeket és szúnyogokat.

Kamilla:Főzzünk egy jó erős kamilla főzetet, hagyjuk kihűlni, szűrjük le és kenjük be testünket a főzettel. Amint a kamilla megszárad, a szúnyogok máris messzire kerülnek minket.

Citromfű:Vegyünk elő 4 konzervdobozt, mossuk ki és szárítsuk meg őket jó alaposan. Ezután mindegyiket töltsük meg citromfűvel és eszenciával, majd helyezzük el őket az asztal négy sarkára. A citromfűnek nagyon kellemes illata van, ám a repülő rovarok ezt másképp gondolják.

Menta:A menta eszencia szintén távol tart minden repülő rovart, csak akasszunk fel néhányat az ajtó vagy az ablak mellé és máris kész a védelem.

Morzsika:Egy krizantémfajta a morzsika, amely ránk nézve ártalmatlan ám nagyon hatásos rovarölő szer lehet csótányok, bolhák, szúnyogok, legyek, és hangyák ellen is. Készítsünk a növényből port vagy főzetet és terítsük szét a lakás azon pontjain ahol a rovarok közlekednek.

Zöldborsó

Termesztése

Talajban nem válogat. Legjobban a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Homokon - különösen, ha száraz a tavasz - a szélveréstől kell védeni. Megköveteli és meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát.Vízigényes növény, de megél öntözés nélkül is, ám öntözéssel bőséges hüvelyhozamra számíthatunk.
Magja már 3-4 °C-on csírázik, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak. A vetés általános időpontja február vége, március eleje. A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk.
A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük, és a nagyobb gyomok kihúzkodásával egészítjük ki, nehogy azok magot érleljenek. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is.
A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt azonban együtt nem viseli el a borsó.
A legrövidebb tenyészidejű fajták a vetéstől számított 11-12. héten már szedhetők.
A friss zöldborsóhüvelyek mintegy 10 napig fogyaszthatók. Ha a kifejlett hüvelyeket leszedjük, és a szedést három szakaszban bonyolítjuk le, akkor a szezont valamivel meg lehet hosszabbítani.
A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból . A zöldborsó beérett talajt hagy maga után, ami másodveteményeknek (bimbóskel, kínai kel, karalábé, káposzta, uborka, cékla stb.) nagyon alkalmas.

Fűszernövények

A fűszernövények ültetése, szaporítása:

A fűszernövények élettér igénye a származásuknak megfelelően eltérő. A Földközi-tenger környékéről származók, mint a bazsalikom, csombor, majoránna, kakukkfű, zsálya és a citromfű sok napot és meszes, laza talajt igényelnek. Jó helyük van déli, délnyugati napos fekvésű, szélvédett ágyásban, sziklakertben, vagy akár déli, délnyugati tájolású teraszon, erkélyen, ablakpárkányon is. A zsázsa, üröm, turbolya, petrezselyem és a metélőhagyma inkább a félárnyékot és a humuszos, agyagos talajt kedveli. Ezeknek a növényeknek keressünk helyet egy sövény védelmében, vagy a ház fala mellett.

Az egy és kétnyári növények magjait tavasszal kell vetni. A bazsalikom, majoránna és kakukkfű magokat cserépbe, pohárba ültessük, mert ezeket a növényeket elő kell nevelni a lakásban, mielőtt a szabadba ültetnénk. A kaprot, turbolyát, zsázsát helybe kell vetni, mert az átültetést a finom gyökereik nem bírják.

A zsályát és mentát legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk júniustól, amikor a fiatal hajtások már elég erősek, de még nem fásodtak meg. A kakukkfüvet, zsályát és csombort késő tavasszal bújtással szaporítsuk, így őszre a hajtások legyökeresednek.

A fűszernövények felhasználása:

Melyik fűszer milyen ételhez illik?

Körömvirág

A körömvirág elűzi a kártevőket kertünkből!

A körömvirág az egyik leghasznosabb segítőtársunk lesz a biokertészkedés során. Rovarűző hatása kiemelkedő, érdemes jól bánni vele.

Fél méter magasra is megnövő, gyönyörű sárga és narancssárga színben pompázó egynyári dísznövény. Gyorsan növekszik, szaporítása magról nagyon egyszerű, így kiskertben könnyedén ültethető a legkisebb helyre is.

Hatóanyagai a szalicilsav, és a virágban található calendulin. Nem csak szép kerti dísznövény, de emellett, mint gyógynövény is nagyon hasznos, műtétek utáni kezelésre, sebek gyógyítására, és zúzódásokra is gyógyírt jelent.

A biokertben is nagyon hasznos segítőtársunk lesz, hiszen ahová sok körömvirágot ültetünk, ott messzire elkerüli kertünket a levéltetű, a fonalféreg, és más kártevők. Érdemes a zöldségágyások közé egy sor körömvirágot vetni így megvédhetjük kertünket mindenféle vegyszerek és vegyi anyagok nélkül is. A körömvirág mellé ültessünk még bársonyvirágot, és a két növény védvonalat alkot kertünkbe.

Ültessünk tarka salátákat a balkonládába!

ízletes saláták

Ültetés után már 8 héttel szedhetjük az ízletes salátákat kertünkből,amelyek nem csak szépek de finomak is.

A salátákat ültethetjük erkélyre akár egy balkonládába, vagy a kertbe, a zöldség ágyásba. Nem csak szépek és dekoratívak, fodros színes leveleikkel, de a konyhában a nyári és őszi saláták fő alapanyagai, amelyek tele vannak értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

A legtöbb kerti saláta egy fejet vagy levélrózsát hoz és karógyökérrel rendelkezik. Ha palántáról ültetjük a salátát már 8 héttel az ültetés után szedhetjük az ízletes és finom salátát, épp ezért érdemes folyamatosan más-más időpontban ültetni őket kertünkbe.

A legismertebb a fejes saláta, amelyből választhatunk tavaszi, nyári vagy őszi fajtát is, így egész évben friss saláta kerül az asztalra. A tépő vagy metélő saláta csak nyáron hajt ki, így tavasszal elsőként ültessük kertünkbe. A jégsaláta hatalmas méreteivel tűnik ki a többi saláta közül, így ezt tavasztól a nyár közepéig bármikor ültethetjük.

Paradicsom palántázás

Milyen a jó, kiültetésre alkalmas palánta?

Fejlett és egészséges! Ne legyen megnyúlt, legyen a szára vastag, erős, a levelei sötétzöldek, a gyökere elágazó, terebélyes. Kertbe lehetőleg tápkockás palántát ültessen, mert ez könnyebben elviseli a megváltozott körülményeket.

Ültetés előtt a palántákat néhány napig célszerű edzeni, vagyis hozzá szoktatni a szabad levegő változó körülményeihez. A palántákat ültesse kissé mélyebbre, mert a föld alatti szárrész is gyökereket fejleszt, amelyek növelik a tő tápanyagfelvételét. A kiültetett palántákat alaposan be kell öntözni.

Fagyveszély esetén a palántákat be kell takarni egy felfordított cseréppel vagy újságpapírból sodort süveggel, illetve a föld felkupacolásával.

Ha a palánták szárán sötétbarna foltok jelennek meg, azok átterjedhetnek a levelekre és a gyümölcsöt is élvezhetetlenné teszik. Ezt meg lehet előzni oly módon, hogy kiültetés után azonnal megpermetezzük a palántákat bordói lével vagy más, réztartalmú szerrel és a kezelést két hetenként megismételjük a bogyók színeződéséig.

A növekvő paradicsom tövek sok tápanyagot fogyasztanak, meghálálják a lombtrágyzást.

Szamóca az erkélyen

Ültessünk szamócát az erkélyre!

A tavasz legfinomabb és legízletesebb gyümölcse a szamóca , amely erkélyen is könnyedén termeszthető.

Erkélyek közül a legjobb a félárnyékos erkély ahol vagy délelőtt, vagy délután kap a növény pár órás napsütést. A balkonládákba és virágtartókba érdemes csüngő epret vásárolni, amely már magban is kapható, de akár a korai szamóca palántát is beültethetjük ezekbe az edényekbe.

A korai eper már májustól terem és egészen az ősz végéig szinte folyamatosan szedhetjük róla az ízletes gyümölcsöt. Az érett gyümölcsöket folyamatosan szedjük le, mert így a növény máris újabb gyümölcsöt terem, ha kap egy kevés tápanyag utánpótlást szinte folyton terem.

A szamóca ültetéséhez lehetőleg nagyméretű edényt vagy cserepet válasszunk, vagy vásároljunk speciális hasas edényt, amelybe egyszerre több palántát is ültethetünk. A kis palántákat ültessük el laza jó vízáteresztő képességű virágföldbe, amelyhez keverhetünk kevés komposztot vagy istállótrágyát. Az ültetés után egy hónap elteltével adjunk az öntözővízhez kevés tápoldatot.

A növekedési időszakban öntözzük rendszeresen a földjét, és ne feledjük el a tápanyagot pótolni rendszeresen, mert csak így kapunk folyamatos termést.

Növények az erkélyen

Az erkély növényei

Az erkély beültetésének fontos tényező lehet az erkély tájolása, nagysága. Sajnos a panellakások erkélyei igen kicsik, de még ide is telepíthetünk néhány erkély ládát szép egynyári dísznövényekkel beültetve. Ezekre a kisebb erkélyekre elég egy kisméretű asztal, két szék és néhány virág.

A déli és délnyugati fekvésű erkélyre hangulatos mediterrán dísznövényeket ültethetünk, hiszen itt legtöbbször egész nap éri a napfény a növényeket, így ide bátran telepítsünk fűszernövényeket, hibiszkuszt, leandert.

A déli fekvésű erkély növényei: muskátli, a futó muskátli, tátika, porcsinrózsa, körömvirág, leander, rozmaring, hibiszkusz, mini rózsa, stb.

Az északi fekvésű erkély mindig hűvösebb és árnyékosabb, így ide olyan növényeket ültessünk, amelyek kevesebb fénnyel is beérik.

Az északi erkély növényei: begónia, fukszia, borostyán, hamvaska, álló muskátli.

Mivel időjárásunk is megváltozott nyáron a nagy viharok idejére érdemes a növényeket védett helyre vinni, mert a nagy szél könnyen letépi akár a balkonládát is, a korlátról.

Ne felejtsük el ezeket a növényeket rendszeresen öntözni, és tápoldatozni, valamint az elnyílt elhervadt virágokat eltávolítani.

Egy szép rendezett virágos erkély látványa nagyban javítja lakásunk és az egész ház összhangját.

Levéltetű elleni védekezés

Hogyan védekezzünk a levéltetvek ellen?

Legjobb, ha kora tavasszal és késő ősszel is végzünk egy megelőző védekező permetezést, pl. a rózsákon, a leandereken, a hibiszkuszon és minden általuk kedvelt kerti növényünkön. Ma már igen nagy a választék a rovarölő szerekből, ilyen pl. a biola, a biofluid, vagy a praktikus sárga lapok, amelyek ma már dísznövényre és kerti gyümölcsfákra is kapható. Nincs más dolgunk, mint ezt a ragadós kis sárga lapot elhelyezni a növény mellé és a levéltetvek és más kártevő bogarak beleragadnak.

Tavasszal permetezhetünk csalán lével, vagy ültessünk a kertbe minél több levendulát, bársonyvirágot, sarkantyút, vagy körömvirágot ezek elűzik a levéltetveket. Pár gerezd fokhagyma is hatásos lehet a földbe ledugva a növény mellé, mert a foghagyma aromája felszívódik a gyökéren keresztül és a levéltetvek messzire kerülik ezt. Ha még nem túl erős a levéltetű fertőzés egy erős vízsugárral lemosható, vagy kesztyűvel nyomjuk óvatosan szét őket a leveleken.

A levéltetvek az esős időben jönnek elő, ám sajnos az utóbbi években az enyhe telek miatt nem fagytak el így évről évre egyre nagyobb számban fordulnak elő. Érdemes minden tavasszal és ősszel egy megelőző permetezést bevetni ellenük és állandóan szemmel tartani, figyelni növényeinket, nehogy túl késő vegyük észre a bajt.

Védekezés házilag

Hogyan készítsünk házilag vegyszert a kártevők ellen?

Levéltetvek ellen: a csalánt és a rebarbarát 8 napig áztassuk, naponta keverjük meg, és hígítás nélkül permetezzük ki.

Gomba ellen: három maréknyi apróra vágott csalángyökeret leforrázunk két liter vízzel, 12-24 órán át állni hagyjuk, ezután ötszörösére hígítva permetezzük.

A káposztafélék gyökérgolyva-fertőzését a torma trágyalé akadályozza meg. A torma a monília ellen is véd.

Tormalé készítése

A tormaleveleket leforrázzuk, és kevergetve áztatjuk 15 percig. Ezt a levet négyszeresére hígítjuk, és 7-10 naponként permetezzük. A tormát fák köré is ültethetjük. Fontos, hogy a moníliával fertőzött terméseket és lemetszett gallyakat is szedjük fel a földről és égessük el.

Az egreseknél gyakran fellép a lisztharmat fertőzés. Ilyenkor segít egy zsúrló-tea permetezés.

A málnának folyékony trágyaként kitűnő a bodzából, zsúrlóból és varádicsból erjesztett és hígított trágyalé. Először alkalmazzuk rügypattanás után, majd amikor már letermett. Ezzel gondoskodhatunk a következő évi bőséges termésről.

A csigák ellen hatásos szer a begónialé: egy marék begónia-hajtást áztassunk egy napig 10 liter vízben. Permetezzük be ezzel a lével azokat a növényeket, melyeket éjszaka csigák látogatnak. A csigák a fokhagyma szagát sem szeretik, ezért előnyös ha a szamócaágyást fokhagymával körbeültetjük.

Hernyófogó-öv készítése: hullámpapírt erősítsünk dróttal a fa törzse köré, néha vegyük le, és nézzük meg, van-e alatta hernyó.

Levéltetű és takácsatka ellen kiváló: a csikófark erjesztett leve ötszörös hígításban. Hatását növeli, ha 3 % spirituszt vagy 1 % kenőszappant adunk hozzá. Gombaölő hatású is. Kitűnő még a levéltetek elpusztítására a timsó keverék.

Timsó keverék elkészítése:

5 liter vízben 50 g timsót feloldunk, és ezzel az oldattal permetezzük le a fákat, bokrokat, szobanövényeket.

Paradicsom és a burgonya szár- és gumórothadása ellen sovány tejet keverjünk össze tízszer annyi vízzel, s hetente egyszer permetezzünk vele. A paradicsom számára kitűnő folyékony trágya a káposzta leveléből készült lé: 3 kg friss levél erjesztése 10 liter vízzel.

Mikor ültessünk

Mikor mit ültessünk?

• Akkor vessük el a borsót, amikor virágzik az aranyeső és a sárga nárcisz.
• Akkor vessük el a krumplit, amikor először virágzik a pitypang vagy amikor a kövi körtefa virágzik.
• Akkor vessük el a céklát, répát, karórépát, salátát és a spenótot, amikor az orgona levele hajtani kezd.
• Akkor vessük el a babot, uborkát és a sütőtököt, amikor az orgona tele van virággal.
• Akkor vessük el a paradicsomot, amikor a gyöngyvirág virágzik.
• Akkor ültessük ki a padlizsán-, a dinnye- és a paprika palántát, amikor a nőszirom virágzik.
• Akkor ültessük el a gabonaféléket, amikor az almafa virágai hullani kezdenek.
• Akkor szórjuk el a káposzta és a brokkoli magokat, amikor a szivarfa és a közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius) virágzik.
• Akkor vessük el a hajnalka magokat, amikor a juharfa levelei teljes nagyságukat elérték.
• Akkor vessük el az árvácskát és a tátikát, amikor a rezgő nyárfa és a vadcseresznye levelei lehulltak.

Figyeljük meg!

• Akkor kelnek ki a lepke hernyói, amikor a vadalma elkezd virágozni.
• Akkor kelnek ki a gyapjaslepkék, amikor a kövi körtefa virágzik.
• Akkor rakják le a szitkárfélék a tojásaikat, amikor virágzik a cikória.
• Akkor bújnak ki a mexikói babbogár lárvái, amikor a gyapjas gyűszűvirág nyílik.
• Akkor jelenik meg a japán cserebogár, amikor a hajnalka indái elkezdenek kúszni.

A muskátli tápoldatozása

Így tápoldatozzuk a muskátlit!

Sokan nem is tudják mennyire fontos a megfelelő és folyamatos tápanyag után pótlás a muskátlinak. Pedig ha nem adunk elég utánpótlást a muskátlinak, hiába várjuk a virágzást.

Amikor tavasszal megvásároljuk a muskátlikat, kiültetjük az erkélyre egy 10 cm széles balkon ládába, úgy gondoljuk mindent megtettünk azért, hogy muskátlink egész nyáron át ontsa a szebbnél szebb virágokat. De a nyár közepén azt vesszük észre, hogy a mi kedves kis virágunk nem hajlandó virágozni, levelei sárgulnak, esetleg száradnak. Ez annak a jele, hogy a növény kifogyott a tápanyagból.

Minden egyes virágzáskor a muskátli legyen az futó vagy álló, rengeteg, tápanyagot vesz fel a virágföldből.

Kicsit olyan, mint amikor egy élsportolónak szüksége van a sok vitaminra, a megfelelő táplálkozásra ahhoz, hogy megfelelően tudjon teljesíteni. Egy vitaminhiányos egyhangúan étkező sportoló se indulhatna versenyeken. Ha nem pótoljuk a növénynek a tápanyagot a kis cserépből, ládából, vagy a virágtartóból hamar kifogy a tápanyag és a növény nem tud rendesen virágot hajtani, és virágot hozni.

Ezért amikor beültetjük a muskátlit a cserépbe, az első hónapban ne adjunk neki semmilyen tápoldatot, de május elején érdemes hetente egyszer öntözővízbe adagolva speciális muskátli és balkon tápoldatot adni növényeinknek. A tápoldat hatására nem csak a virágzás lesz erőteljesebb és dúsabb, hanem a nagy nyári melegben is ellenállóbb lesz a növény, nem ég ki, és a betegségekre sem lesz olyan fogékony. Egy tápanyaggal ellátott erős és egészséges muskátli, sokkal könnyebben leküzdi a betegséget, a nyári hőséget, mint egy gyenge tápanyag hiánnyal küzdő növény.

Ha olyan muskátlit látunk újságban, vagy osztrák szomszédoknál, amely ontja magából a szebbnél szebb virágokat, mindig gondoljunk arra, hogy ott természetesnek veszik, sőt szinte kötelező a tápoldat vásárlás a muskátli mellé. Egy liter muskátli tápoldat kb. 7-800 Ft, de szinte két hónapig elég, ezért nem kell nagy költekezésbe verni magunkat, ha azt vesszük mennyi muskátlit dobunk ki, és pótlunk évente.

Május

Eljött az egynyári virágot ültetésének ideje. Ekkor már bátran jöhetnek a muskátlik, és a szabadföldi magvetés is. Ültessünk minél több egynyári virágot, fűszernövényt, bokrot, cserjét, és örökzöldet. Ne feledkezzünk meg a fűmagvetésről sem, és az évelő dísznövényekről. Ültessünk kardvirágot, dáliát, liliomot, Kálát.

Ez a hónap a legkeményebb egy kertésznek, hiszen ekkor kell beültetni az egész kertet, hogy nyáron virágzó pompát kapjunk. A virágzás idejét a magokkal tudjuk kombinálni, hiszen már márciustól vethetjük a magokat, így folyamatosan virágzó növényeket kapunk. A kerteket elborítja a muskátli, a futó muskátli, a büdöske, a paprikavirág, és sok már egynyári dísznövény.

A köszméte termesztése

A köszméte az igénytelen gyümölcsfajok közé tartozik. A kemény téli hidegeket jól tűri, és a kis gyümölcsökkel megrakott fák a -3, -4°C-os fagyokat is elviselik. A nagy meleget viszont nem kedvelik, mert az lombhullást és gyümölcsperzselést okoz. Nem is különösebben fényigényes, ezért elviseli, hogy más gyümölcsfák közé ültessék, az állandó, mély árnyékot azonban nem szereti.

Legjobban a savanyú kémhatású talajokon díszlik, ahol jó a vízellátás, és bőségesen áll a rendelkezésére tápanyag. A könnyen kiszáradó, vékony termőrétegű területeken nyaranta többször is alaposan meg kell a bokrokat öntözni.

Házikertben legcélszerűbb törzses csemetéket ültetni. Ezeket oltással állítják elő a faiskolák, amelyek a 80-100 cm magas fácskákat aranyribiszke (Ribes aureum) alanyon nevelik meg.

A magas törzsű köszmétefácskáknak sokféle előnyük ismert: könnyebb a talajukat megművelni, egyszerűbb és könnyebb a metszésük és a szüretelésük. A lisztharmatnak a magasan, levegős körülmények között levő korona jobban ellenáll, és eredményesebben megvédhető, mint a talajszinten levő bokoré. Nem utolsó dolog az sem, hogy a kertben jól mutat a csinos, filigrán alkatú köszmétefácska.

Minthogy a köszméte korán fakad, ezért tavasszal ne ültessük. Telepítésének legjobb időszaka ősszel, a lomb lehullása után van. Egy-egy fácskának másfél m² tenyészterületre van szüksége.

Igen fontos és nagy figyelmet igénylő munka a köszméte tavaszi metszése. Minthogy az egy-két és hároméves gallyak hozzák a legszebb gyümölcsöket, ezért arra kell törekedni, hogy levegős elrendezésben minél több ilyen termőrész legyen a fácskán. Ezért a metszést a ritkítással kezdjük, hogy a korona megújulhasson. A termőrészeket kissé visszavágjuk, míg a gyengébb vesszőket rövidre kurtítjuk. Különösen kell ügyelni arra, hogy a lisztharmattal fertőzött vesszővégeket eltávolítsuk.

A metszéssel egyidejűleg kell eltávolítani a tősarjakat, amelyek olykor elég nagy számban törnek elő a tő közeléből. Ezeket nem a talaj felszínén, hanem mélyebben kell elvágni, mert különben még több sarj fog előtörni.

A talajművelés a törzses fácskák között nem okoz különösebb gondot, arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy a törzset a kapával ne sértsük meg, mert akkor a növényen farontó gombák telepedhetnek meg, amelyek az egész növény idő előtti pusztulását is okozhatják. Ezért az összefüggő, nagyobb köszmétésekből nem űzhetjük ki a Gramoxone nevű gyomirtó szert, amelynek használata azzal az előnnyel jár, hogy nemcsak a gyomokat, de az előtörő vadsarjakat is kipusztítja- és a gyakorlatlan kapálóval szemben - sértetlenül hagyja a köszmétefácskák törzsét.

Növényünk nem különösebben igényes a trágyázásra, de meghálálja a gondoskodást. Különösen a káliumhiányra érzékeny, és ezt a levélszél száradásával jelzi. A köszméte akárcsak a többi bogyós gyümölcsű növény - igen érzékeny a klórra, ezért kíméljük meg a kálium-kloriddal (50%-os kálisó) való trágyázástól, és használjunk - lehetőleg az egész kertben - kénsavas kálit (kálium-szulfátot).

A viszonylag vékony törzsű fácskákat, különösen, ha bőséges termést is viselnek, támasztékkal kell ellátni. Az egyesével álló köszmétefácskák legjobb támasztéka a karó. Ha a fácskák sorban állnak, akkor a korona alatt egy sor huzalt feszítsünk ki, és ehhez rögzítsük az ágakat.

A köszmétét rendszeresen kell permetezni a lisztharmat ellen. Erre a célra nagyon alkalmas a sokáig mellőzött, de most újra felfedezett és olcsó mészkénlé, a Karathane 0,1°%os és később a Chinoin-Fundazol 0,15%-os oldata. A rovar kártevők ellen csak fellépésük esetén kell védekezni.

Fajtái közül a Pallagi óriás, a Zöld óriás, a Szentendrei fehér és a ritkábban elérhető Gyöngyösi piros ajánlhatók a házikertbe. A köszmétefajták többnyire önmeddőek, ezért kielégítő termésük csak úgy lesz, ha egymás közelébe különböző fajtájú fácskákat ültetünk. A kiemelkedően jónak talált növényekről magunk is szaporíthatunk újakat.

Ennek egyik módja a dugványozás, amelyet - rendhagyó módon nem tavasszal, hanem - augusztus végén, szeptember elején végzünk. Ennél is egyszerűbb a kora tavaszi porbujtás: egy érett vesszőt úgy rögzítünk a földben, hogy csúcsa a talaj felszíne fölött maradjon. Ezt csak meggyökeresedés után távolítjuk el az anyatőről.

Egy fácskáról, kedvező körülmények között, 2-3 kg termést várhátunk.

A szamóca gondozása virágzás után

A szamócatövek már elvirágzottak vagy most virágoznak. A szüretig a töveknek sok gondozásra van azonban még szükségük.

Fontos a tápoldatozás, a gyomirtás és a metszés

Ezek közül a legfontosabb a tövek táplálása elsősorban nitrogéntartalmú műtrágya oldatával. A feltörő gazok ellen kapálással vagy gyomlálással védekezünk. A tövek közti talajt szalmával, törekkel, lekaszált fűvel vagy fűrészporral takarjuk le. Ennek nagy előnye, hogy az érő gyümölcsök nem szennyeződnek a felcsapódó vízcseppektől homokkal vagy sárral.

Ilyenkor már megindul az ostorindák képződése Ezek később le is gyökeresednek. Érdemes lemetszeni őket a tövekről, mert akadályozzák a kapálást és mivel sok tápanyagot fogyasztanak, csökkentik a bogyók tömegét és apróbbá teszik azokat.

Folyamatos növényvédelem

Igen gyakran támadja meg az érőfélben levő gyümölcsöket a szürkepenész, amely ellen a Mythos nevű gombaölőszer 0,2 %-s oldatával lehet eredményesen védekezni. Ennek az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje csupán öt nap.

Gyakran teszik fel a termelők azt a kérdést, hogy a gombabetegséggel fertőzött, foltos leveleket a szüret után el lehet-e távolítani a tövekről? Igen! A fertőzött levelek levágása nyomán csökken az atka és szürkepenész fertőzés, megerősödnek és többet teremnek a tövek.

És ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a sziklakertbe, meg a rakott fal réseibe is lehet szamócatöveket telepíteni.

Ültessünk fehér here magot a fű közé!

A fehér here nagyon jó hatással van a gyepre, mert megköti a talajban nitrogént, ami a legfontosabb tápanyag a fűnek.

A fehér here, mint gazdasági növény van számon tartva Európában, de az utóbbi években a kiskert tulajdonosok is kezdik felfedezni, hiszen a legjobb társ, lehet a gyep számára.

A fehér here szára szinte kúszik, a talajon indáival jól kitölti a gyepet. Jól bírja a taposást és a nyírást is, épp ezért nagyobb legelőkön ahol fontos a fű jó minősége előszeretettel vetik a rétekre legelőkre.

A növényt elég egyszer elvetni, hiszen utána magról minden évben újra szaporodik, kedveli a nyirkos esős kerteket, de szárazabb talajon is megél. A fehérhere magot tavasszal vessük a fűmaggal együtt, 100nm.-re elegendő 50 gr mag, hiszen gyorsan terjed.

Ha úgy látjuk, hogy növény már túlságosan elszaporodott a gyepbe egy gereblyével össze lehet, szedni az indákat vagy csak nyírjuk le a fűvel együtt. Mivel a fehér here megköti a talajban a nitrogént, ami a legfontosabb tápanyag a fű számára érdemes bekeverni a fűmag mellé, sőt lazítja a talajt és szabályozza a vízháztartását is. Amellett hogy megköti, a talajban a nitrogént még fehér virágával díszíti is a pázsitot.