Másodvetés

Kezdődhet a másodvetés

A korai zöldségfélék betakarítása után kiürült veteményes ágyásokat másodvetéssel hasznosíthatjuk.

Az ágyásokat először meg kell tisztítani az előző termény maradványaitól (ezek kerüljenek a komposztra!), majd a talajt fel kell ásni és aprólékosan elgereblyézni, hogy jó magágyat készítsünk a többnyire igényes magok számára.

Másodvetésre különösen ajánlható a zöldbab, az őszi káposztafélék (fejeskáposzta, vöröskáposzta, karfiol, kelkáposzta, karalábé) a rövid tenyészidejű sárgarépa, az uborka, a fejessaláta, valamint két nagyon fontos növény: a bimbóskel és a póréhagyma. Az utóbbi kettő télálló, kinn lehet őket hagyni a tél folyamán, és mindig csak annyit kell belőlük betakarítani, amennyi a konyhára szükséges. Mindkét növényt legcélszerűbb palántázni, vagyis a magjukat minél előbb elvetni és a kifejlődött palántákat kiültetni az állandó helyükre ott, ahol öntözési lehetőség is van.

Madársóska

Szerencshozó négylevelű madársóska.

Aki szeretne, négylevelű lóherét találni kertjébe ültessen oxalist hiszen ez maga a szerencsenövény.

Számtalan fajtája létezik a madársóskának (oxalis), van, zöld levelű változata van, de sárga vagy bordó szélű, és teljesen bordó levelű is.

A növény magassága nem haladja meg a 20 cm-t így lakásban vagy kisebb kertben is nevelhetjük. Virágai kicsik, szirmuk fehér vagy rózsaszín áprilistól egészen a nyár végéig virágzik.

Évelő dísznövény ,hagymás vagy gyöktörzses fajtájú növény, így a kis hagymákat tavasszal érdemes elültetni kertünkbe, majd nyáron folyamatosan terjeszkedni fog, így pár év alatt a háromszorosára növekszik kertünkben.

Bár évelő növényről van, szó sajnos a téli hideget nem bírja így már -5 foknál kifagy ezért ősszel szedjük fel a hagymákat és vigyük be védett fagymentes helyre és akárcsak a többi hagymás növényt teleltessük át.

Ha decemberre szeretnénk otthonunkban négylevelű lóherét, akkor december elején ültessük el a kis hagymákat jó vízáteresztő képességű virágföldbe majd nagyon minimális locsolással és közép meleg hőmérsékleten hajtassuk meg.

A kertben jól viseli a napos meleg helyeket és a szárazabb homokos talajt épp ezért sziklakertbe is kiváló. csoportosan ültetve a legszebb, akár több színből is összeállíthatunk egy növénycsoportot.

Tárkony

Mire használhatom a tárkony levelét?

A tárkony egy-másfél méter magas bokorrá terebélyesedő, évelő növény, amely meleg, tápdús talajon fejlődik szépen.

Kora ősszel és kora tavasszal célszerű tőosztással szaporítani ; a fióknövények hajtásait már a következő év nyarán lehet vágni. Mivel fagyérzékeny, ősszel földdel fel kell tölteni a tövét. A hajtásokat szárítás céljából virágzáskor, azonnali felhasználásra tavasztól őszig vághatjuk.

Leves, szárnyas és vadhúsok, báránysült, köretek és burgonyafőzelék ízesítésére használható. Finom tárkonyecet készülhet belőle oly módon, hogy a befőttes üvegbe tett friss tárkonyhajtásokat felöntjük háztartási ecettel, néhány napig állni hagyjuk, amíg az ecet átveszi a tárkony illatát és zamatát, azután leszűrjük. Teája epehajtó és vesetisztító hatású.

Napos kert

Hogyan válasszunk növényt egy napsütötte kertbe?

Annak megítélése, hogy egy növény alkalmas –e a forró száraz napsütötte kertünkbe a legjobb módszer, ha a leveleit vizsgáljuk meg, pl. ha egy növények szőrős vagy gyapjasak a levelei, biztosak lehetünk benne, hogy bírni fogják a napsütést. Gyakran a növény színe is árulkodó lehet. Így pl. azok a növények, amelyek ezüstöt levekkel rendelkeznek, szintén ellenállnak a nap erős sugarainak.A kemény bőrszerű vastag levelek szintén egy jelzésként szolgálnak miszerint ezek a levelek képesek sokáig tárolni a nedvességet és a vizet, ilyen a bőrlevél és a babér is és a pozsgás növények népes családja is.Az aromás illóolajjal rendelkező növények sem ijednek meg egy kis napsütéstől épp ezért a fűszernövények is imádják a napot és a meleget. Ültethetünk rozmaringot, zsályát, vagy bazsalikomot.

A szőrős vagy molyhos levelű növények pont a kis molyhos felülettel védekeznek a napsütés és a szárasság ellen, így ezeket a növények csak a tövüknél öntözzük, a levelekre ne locsoljunk vizet.

Az ilyen szárasság kedvelő növények egy csapadékos időszakban gyakran ki is pusztulhatnak, hiszen nem a víz, hanem a napfény az éltető erő számukra.Ebben az esetben vegyük körbe a növények tövét agyag granulátummal vagy kisebb kavicsokkal, mert ezek gyorsan elpárologtatják a felesleges nedvességet. A mulcs vagy fenyőkéreg sem jó választás, mert ezek csak még nedvesebb közeget alkotnak a növények számára, míg a kavicsok a napfényt is visszaverik.

A száraz forró kertbe ültessünk minél több cserjét, sziklakerti növényt, és mediterrán fűszernövényt. Válasszunk minél vastagabb levelű példányokat, amelyek sokáig tárolják a nedvességet és a vizet.Íme, néhány növény a napsütötte kertbe:Ageratum, salvia, canna, rudbeckia, yucca, ricinus, rozmaring, nyuszifül.

balkonparadicsom

Ültessünk balkonparadicsomot az erkélyre!

A paradicsomok között számtalan fajta található, amely alkalmas balkon ládában való termesztésre, ilyen pl. a balkonparadicsom ,a bokros paradicsom, vagy a cseresznye paradicsom.

A normál paradicsomhoz hasonlóan a balkonparadicsom is a napos világos, szélvédett helyeket, de ősszel védjük a túl sok esőtől. Öntözésnél inkább alulról adjunk a növényeknek vizet, és kerüljük a túllocsolást.

Ültetéshez használhatunk cserepet vagy balkonládát, és keverjünk be sima virágföldet komposzttal vagy marhatrágyával így biztosítjuk a növény számára a tápdús talajt.

Ha magról szeretnénk a növényt szaporítani, már március végén, április lején ültessük el a magokat melegágyba, majd májusban ültessük ki a palántákat a szabadba.

A növekedési időszakban tartsuk a földjét állandóan nedvesen és júliusban érdemes még egyszer komposzttal, trágyával megszórni a földjét, vagy öntözzük meg a növényt tápoldattal.

Érdemes kikarózni a balkonparadicsomot , így nem borulnak ki a cserépből.

Az oldalsó hajtásokat törjük ki, így a növény minden erejét a főhajtásra fordítja, és sokkal nagyobbak lesznek a termések.

Rovarirtás otthonunkban növények segítségével.

Mielőtt a vegyszerhez nyúlnánk, ha ellepnek minket a rovarok, próbáljuk ki a természetes rovarirtást néhány növény bevetésével.

Íme, néhány hasznos növény:

Kámfor:A szúnyogok ellen áztassunk kámforba egy szivacsot vagy rongyot, majd akasszuk fel a szobában és hamarosan megszabadulnunk a szúnyogtól.

Cédrusfa:A cédrus hatékony a legyek és a szúnyogok ellen. Bár elég nehéz beszerezni helyezzünk el egy cédrusfából készült bútort otthonunkba, és biztosan elriasztja a legyeket és szúnyogokat.

Kamilla:Főzzünk egy jó erős kamilla főzetet, hagyjuk kihűlni, szűrjük le és kenjük be testünket a főzettel. Amint a kamilla megszárad, a szúnyogok máris messzire kerülnek minket.

Citromfű:Vegyünk elő 4 konzervdobozt, mossuk ki és szárítsuk meg őket jó alaposan. Ezután mindegyiket töltsük meg citromfűvel és eszenciával, majd helyezzük el őket az asztal négy sarkára. A citromfűnek nagyon kellemes illata van, ám a repülő rovarok ezt másképp gondolják.

Menta:A menta eszencia szintén távol tart minden repülő rovart, csak akasszunk fel néhányat az ajtó vagy az ablak mellé és máris kész a védelem.

Morzsika:Egy krizantémfajta a morzsika, amely ránk nézve ártalmatlan ám nagyon hatásos rovarölő szer lehet csótányok, bolhák, szúnyogok, legyek, és hangyák ellen is. Készítsünk a növényből port vagy főzetet és terítsük szét a lakás azon pontjain ahol a rovarok közlekednek.

Zöldborsó

Termesztése

Talajban nem válogat. Legjobban a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Homokon - különösen, ha száraz a tavasz - a szélveréstől kell védeni. Megköveteli és meghálálja a nitrogén- és a foszfát-műtrágyát.Vízigényes növény, de megél öntözés nélkül is, ám öntözéssel bőséges hüvelyhozamra számíthatunk.
Magja már 3-4 °C-on csírázik, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak. A vetés általános időpontja február vége, március eleje. A sortávolság 12-25 cm között mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk.
A kikelt magvetést mielőbb kapáljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós, a levegőt áteresztő és a vizet befogadó legyen. Szükség esetén a kapálást még egyszer megismételjük, és a nagyobb gyomok kihúzkodásával egészítjük ki, nehogy azok magot érleljenek. Tartós szárazság esetén szükség lesz egy-két alapos öntözésre is.
A nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt azonban együtt nem viseli el a borsó.
A legrövidebb tenyészidejű fajták a vetéstől számított 11-12. héten már szedhetők.
A friss zöldborsóhüvelyek mintegy 10 napig fogyaszthatók. Ha a kifejlett hüvelyeket leszedjük, és a szedést három szakaszban bonyolítjuk le, akkor a szezont valamivel meg lehet hosszabbítani.
A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a talajból . A zöldborsó beérett talajt hagy maga után, ami másodveteményeknek (bimbóskel, kínai kel, karalábé, káposzta, uborka, cékla stb.) nagyon alkalmas.

Fűszernövények

A fűszernövények ültetése, szaporítása:

A fűszernövények élettér igénye a származásuknak megfelelően eltérő. A Földközi-tenger környékéről származók, mint a bazsalikom, csombor, majoránna, kakukkfű, zsálya és a citromfű sok napot és meszes, laza talajt igényelnek. Jó helyük van déli, délnyugati napos fekvésű, szélvédett ágyásban, sziklakertben, vagy akár déli, délnyugati tájolású teraszon, erkélyen, ablakpárkányon is. A zsázsa, üröm, turbolya, petrezselyem és a metélőhagyma inkább a félárnyékot és a humuszos, agyagos talajt kedveli. Ezeknek a növényeknek keressünk helyet egy sövény védelmében, vagy a ház fala mellett.

Az egy és kétnyári növények magjait tavasszal kell vetni. A bazsalikom, majoránna és kakukkfű magokat cserépbe, pohárba ültessük, mert ezeket a növényeket elő kell nevelni a lakásban, mielőtt a szabadba ültetnénk. A kaprot, turbolyát, zsázsát helybe kell vetni, mert az átültetést a finom gyökereik nem bírják.

A zsályát és mentát legegyszerűbben dugványozással szaporíthatjuk júniustól, amikor a fiatal hajtások már elég erősek, de még nem fásodtak meg. A kakukkfüvet, zsályát és csombort késő tavasszal bújtással szaporítsuk, így őszre a hajtások legyökeresednek.

A fűszernövények felhasználása:

Melyik fűszer milyen ételhez illik?

Körömvirág

A körömvirág elűzi a kártevőket kertünkből!

A körömvirág az egyik leghasznosabb segítőtársunk lesz a biokertészkedés során. Rovarűző hatása kiemelkedő, érdemes jól bánni vele.

Fél méter magasra is megnövő, gyönyörű sárga és narancssárga színben pompázó egynyári dísznövény. Gyorsan növekszik, szaporítása magról nagyon egyszerű, így kiskertben könnyedén ültethető a legkisebb helyre is.

Hatóanyagai a szalicilsav, és a virágban található calendulin. Nem csak szép kerti dísznövény, de emellett, mint gyógynövény is nagyon hasznos, műtétek utáni kezelésre, sebek gyógyítására, és zúzódásokra is gyógyírt jelent.

A biokertben is nagyon hasznos segítőtársunk lesz, hiszen ahová sok körömvirágot ültetünk, ott messzire elkerüli kertünket a levéltetű, a fonalféreg, és más kártevők. Érdemes a zöldségágyások közé egy sor körömvirágot vetni így megvédhetjük kertünket mindenféle vegyszerek és vegyi anyagok nélkül is. A körömvirág mellé ültessünk még bársonyvirágot, és a két növény védvonalat alkot kertünkbe.

Ültessünk tarka salátákat a balkonládába!

ízletes saláták

Ültetés után már 8 héttel szedhetjük az ízletes salátákat kertünkből,amelyek nem csak szépek de finomak is.

A salátákat ültethetjük erkélyre akár egy balkonládába, vagy a kertbe, a zöldség ágyásba. Nem csak szépek és dekoratívak, fodros színes leveleikkel, de a konyhában a nyári és őszi saláták fő alapanyagai, amelyek tele vannak értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

A legtöbb kerti saláta egy fejet vagy levélrózsát hoz és karógyökérrel rendelkezik. Ha palántáról ültetjük a salátát már 8 héttel az ültetés után szedhetjük az ízletes és finom salátát, épp ezért érdemes folyamatosan más-más időpontban ültetni őket kertünkbe.

A legismertebb a fejes saláta, amelyből választhatunk tavaszi, nyári vagy őszi fajtát is, így egész évben friss saláta kerül az asztalra. A tépő vagy metélő saláta csak nyáron hajt ki, így tavasszal elsőként ültessük kertünkbe. A jégsaláta hatalmas méreteivel tűnik ki a többi saláta közül, így ezt tavasztól a nyár közepéig bármikor ültethetjük.

Paradicsom palántázás

Milyen a jó, kiültetésre alkalmas palánta?

Fejlett és egészséges! Ne legyen megnyúlt, legyen a szára vastag, erős, a levelei sötétzöldek, a gyökere elágazó, terebélyes. Kertbe lehetőleg tápkockás palántát ültessen, mert ez könnyebben elviseli a megváltozott körülményeket.

Ültetés előtt a palántákat néhány napig célszerű edzeni, vagyis hozzá szoktatni a szabad levegő változó körülményeihez. A palántákat ültesse kissé mélyebbre, mert a föld alatti szárrész is gyökereket fejleszt, amelyek növelik a tő tápanyagfelvételét. A kiültetett palántákat alaposan be kell öntözni.

Fagyveszély esetén a palántákat be kell takarni egy felfordított cseréppel vagy újságpapírból sodort süveggel, illetve a föld felkupacolásával.

Ha a palánták szárán sötétbarna foltok jelennek meg, azok átterjedhetnek a levelekre és a gyümölcsöt is élvezhetetlenné teszik. Ezt meg lehet előzni oly módon, hogy kiültetés után azonnal megpermetezzük a palántákat bordói lével vagy más, réztartalmú szerrel és a kezelést két hetenként megismételjük a bogyók színeződéséig.

A növekvő paradicsom tövek sok tápanyagot fogyasztanak, meghálálják a lombtrágyzást.

Szamóca az erkélyen

Ültessünk szamócát az erkélyre!

A tavasz legfinomabb és legízletesebb gyümölcse a szamóca , amely erkélyen is könnyedén termeszthető.

Erkélyek közül a legjobb a félárnyékos erkély ahol vagy délelőtt, vagy délután kap a növény pár órás napsütést. A balkonládákba és virágtartókba érdemes csüngő epret vásárolni, amely már magban is kapható, de akár a korai szamóca palántát is beültethetjük ezekbe az edényekbe.

A korai eper már májustól terem és egészen az ősz végéig szinte folyamatosan szedhetjük róla az ízletes gyümölcsöt. Az érett gyümölcsöket folyamatosan szedjük le, mert így a növény máris újabb gyümölcsöt terem, ha kap egy kevés tápanyag utánpótlást szinte folyton terem.

A szamóca ültetéséhez lehetőleg nagyméretű edényt vagy cserepet válasszunk, vagy vásároljunk speciális hasas edényt, amelybe egyszerre több palántát is ültethetünk. A kis palántákat ültessük el laza jó vízáteresztő képességű virágföldbe, amelyhez keverhetünk kevés komposztot vagy istállótrágyát. Az ültetés után egy hónap elteltével adjunk az öntözővízhez kevés tápoldatot.

A növekedési időszakban öntözzük rendszeresen a földjét, és ne feledjük el a tápanyagot pótolni rendszeresen, mert csak így kapunk folyamatos termést.

Növények az erkélyen

Az erkély növényei

Az erkély beültetésének fontos tényező lehet az erkély tájolása, nagysága. Sajnos a panellakások erkélyei igen kicsik, de még ide is telepíthetünk néhány erkély ládát szép egynyári dísznövényekkel beültetve. Ezekre a kisebb erkélyekre elég egy kisméretű asztal, két szék és néhány virág.

A déli és délnyugati fekvésű erkélyre hangulatos mediterrán dísznövényeket ültethetünk, hiszen itt legtöbbször egész nap éri a napfény a növényeket, így ide bátran telepítsünk fűszernövényeket, hibiszkuszt, leandert.

A déli fekvésű erkély növényei: muskátli, a futó muskátli, tátika, porcsinrózsa, körömvirág, leander, rozmaring, hibiszkusz, mini rózsa, stb.

Az északi fekvésű erkély mindig hűvösebb és árnyékosabb, így ide olyan növényeket ültessünk, amelyek kevesebb fénnyel is beérik.

Az északi erkély növényei: begónia, fukszia, borostyán, hamvaska, álló muskátli.

Mivel időjárásunk is megváltozott nyáron a nagy viharok idejére érdemes a növényeket védett helyre vinni, mert a nagy szél könnyen letépi akár a balkonládát is, a korlátról.

Ne felejtsük el ezeket a növényeket rendszeresen öntözni, és tápoldatozni, valamint az elnyílt elhervadt virágokat eltávolítani.

Egy szép rendezett virágos erkély látványa nagyban javítja lakásunk és az egész ház összhangját.

Levéltetű elleni védekezés

Hogyan védekezzünk a levéltetvek ellen?

Legjobb, ha kora tavasszal és késő ősszel is végzünk egy megelőző védekező permetezést, pl. a rózsákon, a leandereken, a hibiszkuszon és minden általuk kedvelt kerti növényünkön. Ma már igen nagy a választék a rovarölő szerekből, ilyen pl. a biola, a biofluid, vagy a praktikus sárga lapok, amelyek ma már dísznövényre és kerti gyümölcsfákra is kapható. Nincs más dolgunk, mint ezt a ragadós kis sárga lapot elhelyezni a növény mellé és a levéltetvek és más kártevő bogarak beleragadnak.

Tavasszal permetezhetünk csalán lével, vagy ültessünk a kertbe minél több levendulát, bársonyvirágot, sarkantyút, vagy körömvirágot ezek elűzik a levéltetveket. Pár gerezd fokhagyma is hatásos lehet a földbe ledugva a növény mellé, mert a foghagyma aromája felszívódik a gyökéren keresztül és a levéltetvek messzire kerülik ezt. Ha még nem túl erős a levéltetű fertőzés egy erős vízsugárral lemosható, vagy kesztyűvel nyomjuk óvatosan szét őket a leveleken.

A levéltetvek az esős időben jönnek elő, ám sajnos az utóbbi években az enyhe telek miatt nem fagytak el így évről évre egyre nagyobb számban fordulnak elő. Érdemes minden tavasszal és ősszel egy megelőző permetezést bevetni ellenük és állandóan szemmel tartani, figyelni növényeinket, nehogy túl késő vegyük észre a bajt.

Védekezés házilag

Hogyan készítsünk házilag vegyszert a kártevők ellen?

Levéltetvek ellen: a csalánt és a rebarbarát 8 napig áztassuk, naponta keverjük meg, és hígítás nélkül permetezzük ki.

Gomba ellen: három maréknyi apróra vágott csalángyökeret leforrázunk két liter vízzel, 12-24 órán át állni hagyjuk, ezután ötszörösére hígítva permetezzük.

A káposztafélék gyökérgolyva-fertőzését a torma trágyalé akadályozza meg. A torma a monília ellen is véd.

Tormalé készítése

A tormaleveleket leforrázzuk, és kevergetve áztatjuk 15 percig. Ezt a levet négyszeresére hígítjuk, és 7-10 naponként permetezzük. A tormát fák köré is ültethetjük. Fontos, hogy a moníliával fertőzött terméseket és lemetszett gallyakat is szedjük fel a földről és égessük el.

Az egreseknél gyakran fellép a lisztharmat fertőzés. Ilyenkor segít egy zsúrló-tea permetezés.

A málnának folyékony trágyaként kitűnő a bodzából, zsúrlóból és varádicsból erjesztett és hígított trágyalé. Először alkalmazzuk rügypattanás után, majd amikor már letermett. Ezzel gondoskodhatunk a következő évi bőséges termésről.

A csigák ellen hatásos szer a begónialé: egy marék begónia-hajtást áztassunk egy napig 10 liter vízben. Permetezzük be ezzel a lével azokat a növényeket, melyeket éjszaka csigák látogatnak. A csigák a fokhagyma szagát sem szeretik, ezért előnyös ha a szamócaágyást fokhagymával körbeültetjük.

Hernyófogó-öv készítése: hullámpapírt erősítsünk dróttal a fa törzse köré, néha vegyük le, és nézzük meg, van-e alatta hernyó.

Levéltetű és takácsatka ellen kiváló: a csikófark erjesztett leve ötszörös hígításban. Hatását növeli, ha 3 % spirituszt vagy 1 % kenőszappant adunk hozzá. Gombaölő hatású is. Kitűnő még a levéltetek elpusztítására a timsó keverék.

Timsó keverék elkészítése:

5 liter vízben 50 g timsót feloldunk, és ezzel az oldattal permetezzük le a fákat, bokrokat, szobanövényeket.

Paradicsom és a burgonya szár- és gumórothadása ellen sovány tejet keverjünk össze tízszer annyi vízzel, s hetente egyszer permetezzünk vele. A paradicsom számára kitűnő folyékony trágya a káposzta leveléből készült lé: 3 kg friss levél erjesztése 10 liter vízzel.